Cukor & liszt az egészségmegőrző étrendben

Gyakran hallani mostanság, hogy óvakodjunk a cukortól, és a fehér liszttől. Az igazság azonban az, hogy szénhidrátra szükségünk van, hiszen ez a tápanyag jelenti a szervezet számára a legkönnyebben hasznosítható energiaforrást, továbbá számos élettani folyamatban közreműködik.

Többek között részt vesz az energiaszolgáltatásban. szerepet játszik az izom-, az ideg- és az emésztőrendszer megfelelő működésében, valamint a véralvadásgátlásban és az immunanyagok képzésében. Az étkezés a tápanyagbevitelen túl örömforrás is, a szénhidrátok pedig – mértékkel fogyasztva – növelni tudják az ételek élvezeti értékét. Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy milyen típusú szénhidrátokat fogyasztunk.

Részesítsük előnyben az összetett szénhidrátokat (rostokat, keményítőt) tartalmazó teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket, hüvelyeseket, gyümölcsöket, és mérsékeljük a hozzáadott cukor fogyasztását. Energiaszükségletünk 55–60%-át javasolt szénhidrátokból fedezni, ezen belül a napi hozzáadott cukorbevitel ne haladja meg a 10%-ot. Kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres testmozgás esetén kis mennyiségben a cukor, illetve az édesítőszerek is beilleszthetők az egészséges étrendbe. A forgalomban lévő, engedélyezett édesítőszerek a napi ajánlott beviteli mennyiségben biztonsággal fogyaszthatók.

És mi a helyzet a fehér liszttel, miben különbözik a teljes kiőrlésű változatoktól?Míg a finomliszt csupán a gabonaszem belsejét adó keményítőből áll, addig a teljes kiőrlésű lisztek a teljes gabonaszemet (magbelsőt, csírát és korpát) tartalmazzák, ezért élelmi rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabbak. Táplálkozás-élettani előnyük elsősorban a bennük lévő élelmirostoknak köszönhető, amelyek többek között fokozzák a teltségérzetet, résztvesznek a normális bélműködés fenntartásában, mérsékelik a szénhidrátok által okozott vércukor-emelkedést és csökkentik a koleszterin felszívódását. Vitaminokközül a gabona héjában főként B-vitaminok, a csírában pedig E-vitamin található jelentősebb mennyiségben.

Napjainkban egyre többen használnak  – indokolatlanul – olajos magvakból készült liszteket, pedig az egészséges táplálkozás gerincét a gabonafélékből vagy álgabonákból (amaránt, hajdina) készült termékek adják a fent említett beltartalmi értékeik (makro- és mikrotápanyagaik) miatt. Az egészségmegőrző étrendben tehát nem javasolt a gabonalisztek maglisztekre történő cseréje, mert kedvezőtlen irányba (zsír és fehérje túlsúlya) tolná el a tápanyagarányt, ráadásul az árukban is nagy különbség van.