A sertés- és marhahús ízének lelke
A fűszerek megválasztása döntően a felhasznált alapanyagoktól, a hőkezelés módjától, intenzitásától, időtartamától, valamint az elérni kívánt ízektől függ. A fűszereket kulináris jóságuk miatt tartják az ételkészítés lelkének, a szakács örömének. Hogy az olvasó szintén örömét lelje bennük, segítünk eligazodni illatos világukban.
Babérlevél
(mediterrán)
A nemes babér Kis-Ázsiában és a Földközi-tenger vidékén őshonos örökzöld cserje vagy fa, a francia fűszercsokor, a „bouquet garni” egyik összetevője. A felül fényes, alul matt levelek illóolajat, csersavat és keserűanyagot tartalmaznak. A babér étvágyjavító, vizelethajtó, segíti az emésztést.
Íze: édes, keserű, fás.
Amihez ajánljuk: pörköltek, sültek, belsőség, kolbász, kocsonya.
Így használjuk: a babérlevél a hosszan készülő, brézelt egész húsok fűszere. Az egészben hagyott babérlevelet már a főzés kezdetén az ételhez adhatjuk, majd annak befejeztével eltávolítjuk.
Bazsalikom
(Thai bazsalikom is)
Őshazája India, jellegzetes illatú, dús aromájú fűszer. A hazánkban is hozzáférhető típusváltozatai: a nagy levelű dél-európai típus és a kisebb levelű afrikai, melynek az illóolaj-összetétele is eltérő, ezért más karakterű. A bazsalikom étvágyjavító, szél- és vizelethajtó, segíti az emésztést.
Íze: édes, robusztus édesgyökér-aroma.
Amihez ajánljuk: pörköltek, darált húsok, töltelékek.
Így használjuk: frissen és szárítva egyaránt, utóbbiból elegendő néhány mokkáskanálnyi. Ne főzzük hosszú ideig az étellel!
Bors
(fekete, zöld és fehér bors)
A fekete bors a növény kifejlődött, de még éretlen termése, amelyet napon szárítanak ki. Így nyeri el sötét vagy fekete színét.
A zöld bors a bors olyan éretlen termése, amelyben inaktiválták a feketedést okozó enzimeket.
A fehér változat a bors olyan teljesen beérett termése, amelyről vízben áztatás után eltávolítják a fehér magról a külső, vörös héjat, majd megszárítják. A feketénél kevésbé csípős, földesebb ízű. A borsdiétában borsikafűvel helyettesíthető. A csípős fűszerekhez hasonlóan élénkítőszer, vizelet- és szélhajtó, étvágygerjesztő.
Íze: fűszeres, csípős, gyümölcsös.
Amihez ajánljuk: szinte minden ételhez.
Így használjuk: frissen őrölve, durvára törve vagy egészben. A só mellett a legáltalánosabban előforduló fűszer.
Borsikafű
(csombor)
Az erdélyi magyar konyha elterjedt fűszere. Fekete borssal, kakukkfűvel, kakukkfű-zsálya-menta keverékével is helyettesíthető, ahogy a borsikafű is részben helyettesítheti mindezeket. Jól párosítható az oregánóval és a majoránnával. Gyomorerősítő, görcsoldó, étvágygerjesztő, felfúvódást gátló hatású.
Íze: földes, borsos, kakukkfüves zöld íz.
Amihez ajánljuk: sültek, darált és töltött húsok, raguk, belsőségek.
Így használjuk: akárcsak a kakukkfű, a legtöbb ételhez jól illik, és egymással is felcserélhetők. Erős aromája keserűvé teheti az ételt, ezért többnyire tanácsos csak a főzés legvégén használni.
Cayenne-bors
(csilipaprika)
A csípős csilipaprika fűszerként használt durva őrleménye. Bár a csípőset a köznyelv ízként határozza meg, valójában nem az, hanem fájdalomérzet. Ennek azonban számos előnyös élettani oldala akad, amitől a csípős fűszerek és fűszerkeverékek népszerűek. Fogyasztása serkenti az emésztést.
Íze: fűszeres, csípős.
Amihez ajánljuk: mindenféle étel, húsételek, belsőség.
Így használjuk: erősen csípős, ezért bánjunk vele elővigyázatosan és csak keveset adjunk az ételhez.
Édesköménymag
(ánizskapor)
A zellerfélék családjába tartozó, évelő fűszer- és gyógynövény. A kínai ötfűszer keverék egyik fő összetevője. Az édeskömény magja étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó, tejszaporító, erjedés- és puffadásgátló hatású.
Íze: édeskés, édesgyökéríz.
Amihez ajánljuk: sültek, kolbászok.
Így használjuk: húsok száraz bedörzsölésére ajánljuk. Egészben és őrölve is használjuk. Ha egészben van rá szükségünk, először roppantsuk meg mozsárban, vagy a kés lapja alatt.
Fűszerkömény
A zellerfélék családjába tartozó fűszer, erős karaktere miatt leginkább csak a fokhagymával harmonizál. A népgyógyászatban étvágygerjesztő, gyomorerősítő, szélhajtó és görcsoldó hatású. Rokona a Magyarországon kevéssé használt, kesernyés, édes, füstös, földes zamatú római kömény, amely a csilivel, fahéjjal, korianderrel is jól harmonizál.
Íze: édes, aromás, földes, ánizsos.
Amihez ajánljuk: egész húsok, pörköltek, kolbászok, gulyás.
Így használjuk: egészben és őrölve is ajánljuk, különösen a sertéssültek, brézelt sertéscomb, lapocka, malachús fűszere. Ha nem akarunk az ételben köménymaggal találkozni, külön zacskóba téve használjuk
Gyömbér
(őrölt)
A gyömbérfélék családjába tartozó fűszer- és gyógynövény. Hasonlít hozzá az ázsiai konyhában elterjedt galanga (Alpinia). Csökkenti a hányingert, segít az utazási betegség mérséklésében, enyhíti a hasi görcsöket, puffadást. Az egyik legtöbbre értékelt gyógynövény.
Íze: fűszeres, csípős.
Amihez ajánljuk: húsok, sültek, pörköltek.
Így használjuk: őrölt (vagy mozsárban összezúzott) gyömbérrel a húsok felszínét dörzsölhetjük be, de marinádokhoz is adhatjuk. Kiemeli, teltebbé teszi az ízeket, de túladagolva kesernyés ízt adhat az ételnek.
Kapor
A magyar konyhában is népszerű, illatos egynyári gyógy- és fűszernövény. Ismert rokonai a petrezselyem, a sárgarépa és a köménymag. Levele, virága és termése egyaránt alkalmas fűszerezésre.
Íze: savanyú, édes, csípős – gyógynövény jellegű ízzel.
Amihez ajánljuk: mindenféle húsok.
Így használjuk: a zsenge, zöld hajtásokat és a leveleket frissen és szárítva is ajánljuk, húsok marinádjaiban is izgalmas. Gyökérzöldségekkel, burgonyával is jól párosítható, ám aromája gyorsan elvész, ezért a friss, aprított kaprot a főzés legvégén adjuk az ételhez. Túlzott használata fanyar ízt eredményezhet.
Kerti kakukkfű
A kakukkfű nemzetségbe legalább 350 örökzöld faj tartozik, fűszerként leggyakrabban a kerti kakukkfű használatos. Számtalan népi elnevezése közül a pecsenyefű név utal arra, hogy sokoldalú fűszernövényként húsok ízesítésére is használják. A francia fűszercsokor, a „bouquet garni” fő összetevője.
Íze: földes, szúrós erdei íz.
Amihez ajánljuk: pörköltek, sültek, darált húsok, hurkák.
Így használjuk: frissen és szárítva is kiváló. Oregánóval és majoránnával jól párosítható, a borsikafűvel fűszerkeverékekben felcserélhető. Levesekhez, brézelt és sült húsokhoz kiváló. Erős aromája miatt használjuk megfontoltan. Majoránnával, rozmaringgal, babérlevéllel nagyszerű négyest alkot. Petrezselyemmel, babérral is jó.
Lestyán
A zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer- és gyógynövény. A növény jellegzetes illatát az illóolaja adja. Gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó hatású.
Íze: savanyú, a zeller és a petrezselyem közti íz.
Amihez ajánljuk: húslevesek, sült húsok, pástétomok, töltelékek.
Így használjuk: nyersen vagy főzve. Húsételeinkkel jól párosítható, a nyers petrezselyem helyettesíthető vele. A töltött káposztának telt, különleges ízt ad, míg a lestyán-petrezselyem-zellerlevél hármas a töltelékhúsok kiváló keveréke.
Majoránna
Az árvacsalánfélék családjába tartozik, fűszerként szárított, morzsolt levele és virágzata használatos. Fűszerkeverékek gyakori összetevője, étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő és nyugtató hatást tulajdonítanak neki. A magyar majoránna különösen jó minőségű.
Íze: édes, fűszeres, virágos, fás.
Amihez ajánljuk: marinádok, pörköltek, grillhúsok, frissensültek, hurkák.
Így használjuk: különlegesen finom íze miatt az a legjobb, ha a főzés végén adjuk az ételhez. A bors ízét kiemeli, fokhagymával, csilivel jól párosítható.
Oregánó
(mediterrán)
Intenzíven aromás illatú fűszer- és gyógynövény, magyar neve: szurokfű. Nevezik vadmajoránnának is, de nem azonos a kerti majoránnával. A mediterrán vidékről származó oregánó kesernyésebb, édesebb, borsosabb, mint a máshol termők. Étvágygerjesztő, idegnyugtató, baktériumölő, köhögéscsillapító hatásúnak tartják.
Íze: robusztus, kissé citromos.
Amihez ajánljuk: marinádok, húsok, frissensültek, hurkák.
Így használjuk: frissen vagy szárítva ajánljuk a mediterrán régió országainak ételeihez, tésztákhoz, paradicsomszószokhoz, grillezett húsokhoz. A fokhagyma, petrezselyem, zsálya, kakukkfű, bors és bazsalikom jól harmonizál vele.
Petrezselyem
A zellerfélék családjába tartozó, magasra növő, bokros, kétéves fűszer- és gyógynövény. A petrezselyem zöldje és gyökere is gyomorerősítő, vesetisztító, étvágygerjesztő hatású. Levele légúttisztító és a fokhagyma szagát is közömbösíti.
Íze: intenzív, friss, borsos, ánizsos, fűszeres.
Amihez ajánljuk: pörköltfélék, sültek, marinádok, pástétomok.
Így használjuk: frissen vagy szárítva, magában vagy más zöldfűszerekkel, citrusfélék reszelt héjával, fokhagymával. A „gremolata” (4 ek. vágott petrezselyem, 1 ek. reszelt citromhéj, 1 gerezd fokhagyma) összetevője, mely steakhúsokhoz is pikáns. Frissen használva a leveleket vágjuk apróra.
Rozmaring
Az árvacsalánfélék családjába tartozó, aromás fűszer- és gyógynövény. A növény minden része illatos. A rozmaringolajat, rozmaringot emésztési zavarokra, görcsoldásra, izom- és ízületi fájdalmakra is használják.
Íze: csípős, földes, kámforos.
Amihez ajánljuk: pörköltfélék, sültek, marinádok, pástétomok.
Így használjuk: frissen vagy szárítva. Frissen használva a leveleket szedjük le a szárról és vágjuk apróra. Intenzív ízű, ha tehát nem szeretnénk, hogy eluralkodjon az aromája, a főzés félideje táján adjuk az ételhez. Malacsülthöz, zsíros húsokhoz is kiváló. Zsályával, hagymával különlegessé teszi a pácokat, fokhagymával, kakukkfűvel pedig sültekhez kiváló.
Sáfrány
A nősziromfélék családjába tartozik, a régi konyha meghatározó, mindent sárgára festő fűszere. A sáfrányt afrodiziákumnak tartják, de szívinfarktus megelőzésére, gyomor- és bélkólika ellen, émelygésre is jónak mondják.
Íze: aromás illatú, kesernyés, az ételben enyhén csípős.
Amihez ajánljuk: húslevesek, főtt húsok, mártások, húsos rizsételek, curry-félék.
Így használjuk: a legdrágább fűszer, ezért ma már csak kis mennyiségben és ritkábban használatos. Két-három szál sáfrányt morzsoljunk el az ujjunkkal és áztassuk langyos vízbe. Ne főzzük sokáig! A sáfrányos vizet csak a főzés legvégén adjuk az ételhez.
Szegfűbors
Valójában nem is egy, hanem öt, a mirtuszfélék nemzetségébe tartozó örökzöld fafaj, illetve azok fűszerként használt termése. Illatában meghatározó a szegfűszeg és a szerecsendió. Jamaikai bors néven is ismert. Gyomorgyengeség és felfúvódás megszüntetésére használható, de fájdalomcsillapító, érzéstelenítő hatása is ismert.
Íze: meleg, édes, csípős, a szegfűszeg, szerecsendió, bors, fahéj ötvözete.
Amihez ajánljuk: húslevesek, darált hús, marinádok, pástétomok.
Így használjuk: egészben vagy őrölve, fűszerkeverékekben. Általában csak mérsékelten, más fűszerekkel együtt alkalmazzuk (pl.: fél tk. fahéj, fél tk. szerecsendió, 1 csipet szegfűbors). A (svéd) húsgolyó ízesítője (40 dkg darált marhahús, 1/8 tk. szegfűszeg), de a kolbászok, sonkák, füstölt sonkák fűszere is. (A szegfűbors a szerecsendió, fahéj és szegfűszeg 1:2:2 keverékével helyettesíthető.)
Szerecsendió
Egy, a muskátdiófélék családjába tartozó, 10–20 méter magasra is megnövő örökzöld, kétlaki fa magva. (A „szerecsendió-virág” a szerecsendióról leválasztott szárított magköpeny.) Népszerűségét illóolajai adják. Mérsékli a savtúltengést, javítja az emésztést, fokozza az étvágyat. Egyesek afrodiziákumnak tartják.
Íze: kellemesen aromás, diós, édes, erős.
Amihez ajánljuk: húslevesek, pörköltfélék, sültek, kolbászok, pástétomok.
Így használjuk: szárítva, egészben vagy őrölve, de a legjobb frissen reszelve. Szegfűborssal, fahéjjal, szegfűszeggel, korianderrel, római köménnyel, gyömbérrel, szerecsendió-virággal, borssal, kakukkfűvel, vaníliával jól kombinálható a húsok, vagdaltak egzotikus fűszerezésénél.
Tárkony
Az őszirózsafélék családjába tartozó, évelő gyógy- és fűszernövény. A klasszikus francia konyha széleskörűen használja, az erdélyi konyhában is népszerű, de mediterrán fűszerkeverékekben is gyakori. Étvágyfokozó, vesetisztító, epehajtó hatású.
Íze: édes, pikáns, csípős, erőteljes ánizsíz.
Amihez ajánljuk: ragulevesek, sült húsok, töltelékek.
Így használjuk: frissen vagy szárítva, ecetes vízben eltéve, sózva. Az intenzív íz eléréséhez a főzés legvégén használjuk, különösen a levesekben (tárkonyos sertés raguleves). Sózással, mélyhűtéssel is eltartható.
Zamatos turbolya
A turbolya elnevezés 13 különböző évelő vagy egynyári fajt takar, melyek közül négy fordul elő Magyarországon. Közülük a zamatos turbolya a leggyakoribb. Vese-, hólyag- és emésztőszervi betegségek kezelésére is használják.
Íze: kesernyés, finom ánizsíz.
Amihez ajánljuk: marinádok, sült húsok.
Így használjuk: frissen vagy szárítva, de csupán az utolsó pillanatban adjuk az ételhez, hogy finom, elegáns íze megmaradjon. A franciák a turbolyát leggyakrabban tárkonnyal, metélőhagymával és petrezselyemmel együtt használják, de kiváló ízkombinációt ad bazsalikom, kakukkfű és kapor társaságában is.
Zsálya
A nálunk legismertebb zsályaféle az orvosi zsálya – egy aromás, évelő félcserje, fűszer- és gyógynövény. A zsálya latin neve (Salvia) a „salvare” (megmenteni) szóból ered, s arra utal, hogy a növényről azt tartották: minden betegséget gyógyít.
Íze: édes, kesernyés fenyőíz, citromos, eukaliptuszos jegyekkel.
Amihez ajánljuk: húsok, darált hús, kolbász, töltött húsok, pástétomok.
Így használjuk: frissen vagy szárítva. Az észak-olasz konyha kedvelt fűszere. Hagyományosan különösen zsíros húsételekhez használatos, de az egészben hagyott levél a sovány borjúnak is kiváló fűszere. Rendhagyó módon együtt főzhetjük a zsíros húsokkal.