Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használatával Ön automatikusan hozzájárul a sütik használatához.
Bővebb információ a sütikről és azok használatáról

  • fogalomtar_720x370.jpg

SPAR Chef

Fogalomtár

Ismerje meg a dietetikus szakértőnk által összeállított, a táplálkozáshoz kapcsolódó legfontosabb alapfogalmakat!

Alapanyagcsere

Egy nyugalomban lévő ember energiaforgalma. Ehhez egy minimális energiamennyiség szükséges, mely a szervezet legfontosabb feladatainak ellátásához, azaz a testhőmérséklet és a test egyensúlyának, állandóságának fenntartásához, valamint a szervek működésének biztosításához szükséges. Több tényező befolyásolja, pl. az életkor, a testtömeg, a környezet hőmérséklete, az előzetesen elfogyasztott táplálék.

Allergia

A szervezet túlzott válasza, reakciója valamilyen általa képzett, vagy a külvilágból odakerült, és normál körülmények között veszélytelen (pl. virágpor, élelmiszer) anyaggal szemben.

Aminosavak

A fehérjék alkotóelemei, melyekből 20-féle vesz részt felépítésükben. Az emberi szervezet számára egy részük életfontosságú (esszenciális), mert ezeket önmaga nem tudja előállítani, csak a táplálékokkal jut hozzájuk.

Anyagcsere

Azoknak a folyamatoknak az összessége, melynek során az élőlény különböző anyagokat vesz fel a külvilágból (pl. táplálékot), azokat a saját igényeinek megfelelően átalakítja, és a keletkező, számára már nem hasznosítható anyagokat (végtermékeket) visszajuttatja a környezetbe.

Biológiai érték

A fehérjék értékességét jelzi, mely azt fejezi ki, hogy a szervezet hány százalékát képes saját szöveteibe beépíteni. Az állati eredetű fehérjék (pl. hús, tej, tojás) biológiai értéke magasabb, mint a növényi eredetű fehérjeforrásoké.

Éhségérzet

Akaratunktól függetlenül kialakuló, az evésre serkentő állapot, melynek központja az agyban van. Kiváltója lehet, pl. ha üres a gyomor, alacsony a vércukorszint, valamint bizonyos hormonok (pl. inzulin) szintjének változása. Éhségérzetet vált ki továbbá kis mennyiségű alkohol fogyasztása (aperitifek), esetleg az öröm, a bánat vagy a stressz.

Emésztőnedvek

A máj, az epe, a hasnyálmirigy és a bélfal egyes szakaszai által termelt anyagok, melyek a tápanyagok (fehérje, zsír, szénhidrát) lebontásában játszanak szerepet, és így azok már alkalmassá válnak a felszívódásra, hasznosulásra.

Fehérje

Az energiát adó tápanyagok közé tartozó nitrogén tartalmú vegyületek, melyek a szervezet felépítésében, működésében játszanak alapvető szerepet (pl. izomépítés, szállítás, tárolás, immunvédelem).

Fitoszterinek

Növényi olajokban kisebb-nagyobb mértékben megtalálható anyagok, melyeket koleszterincsökkentő gyógyszerek, vagy a Flora proaktív margarin gyártásához is felhasználnak.

Fogyaszthatósági idő

Az az időtartam, amíg egy gyorsan romló élelmiszer megfelelő tárolási körülmények között eltartható, és jellemző tulajdonságait megtartja.

Funkcionális élelmiszer

Olyan élelmiszerek, amelyek az átlagos fogyasztási mennyiségben a szervezet egy vagy több funkciójára mérhetően jó hatással vannak, pl. jobb egészségi állapot, vagy betegségek kockázatának csökkentése érhető el általuk.

Jóllakottság

Az evés befejezését jelző állapot, melynek központja az agyban van. Kiváltója lehet, pl. ha tele van a gyomor, vagy az evés következtében megemelkedik a vércukorszint. Rövid ideig jóllakottság érzetet vált ki a kávé (koffein) fogyasztása, valamint a dohányzás (nikotin) is.

Keményítő

Olyan szénhidrátforrás, mely az emberi szervezet számára energiát ad. Legnagyobb mennyiségben a gyökerekben, gumókban, magvakban halmozódik fel.

Koffein

Főleg a kávéban, teában, kólában, energiaitalokban található vegyület, mely rövid időre csökkenti a fáradtságot, az álmosságot; fokozza a szellemi frissességet, és serkenti a szívműködést. Nagyobb mennyiségben kellemetlen tüneteket (pl. erős szívdobogás, szapora pulzus) okoz.  

Magyar Élemiszerkönyv

Az élelmiszerekre vonatkozó előírások gyűjteménye, mely harmonizál az európai irányelvekkel.

Minőségmegőrzési idő

Az az időtartam, amely alatt a nem gyorsan romló (huzamosabb ideig eltartható) élelmiszerek helyes tárolási körülmények mellett jellemző tulajdonságaikat megtartják, és biztonsággal fogyaszthatók.

Prebiotikumok

Olyan tápanyagok, amelyek a vastagbélben élő hasznos mikroorganizmusoknak kizárólagos tápanyagai, és ezzel segítik szaporodásukat. Az emberi szervezet számára emészthetetlenek, és így érintetlenül jutnak rendeltetési helyükre.

Probiotikumok

Azok a vastagbélben élő hasznos tejsav- és bifidobaktériumok, amelyek túlélik a gyomor savas közegét, az emésztőnedvek pusztító hatását, majd ezután képesek megtapadni és elszaporodni a bélfalon. Bizonyítottan jó hatással vannak az egészségi állapotra. Leggyakrabban kefirben, joghurtban találhatók.

Sikér

A gabonafélékben (pl. búza, rozs) található különleges fehérje, mely a belőlük készült tészta rugalmasságát, nyújthatóságát biztosítja. Egyik összetevője (gliadin) lisztérzékenység esetén panaszt okoz.

Szénhidrátok

Előállításukra csak a növények képesek, ezért az emberi szervezet csak a táplálékkal jut hozzájuk. Energiát adó tápanyagok, melyek között megtalálhatjuk a cukrokat (pl. szőlő-, gyümölcs-, répacukor) és a keményítőt.

Szerotonin

Az emberi szervezetben képződő hormonszerű "üzenetközvetítő” anyag, mely többek között a vérnyomás szabályozásában, a teltségérzet kialakulásában játszik szerepet.

Tápanyagok

Olyan táplálékösszetevők, amelyek részt vesznek a szervezet anyacsere folyamataiban, és hasznosulni képesek. Az energiát adó tápanyagok közé tartoznak a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, alkohol, és a szerves savak. A védő tápanyagok a vitaminok és ásványi anyagok, energiát nem szolgáltatnak, de igen kis mennyiségben nélkülözhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez.

Testtömeg index

Az emberi szervezet tápláltsági állapotának megítélésére szolgál. Egyszerűen, a testtömeg és a testmagasság alapján lehet kiszámítani (kg/m2), de értéke az életkorral kis mértékben változik. Bár a legelterjedtebb viszonyszám, azonban önmagában csak tájékoztatásra szolgál, mert nem veszi figyelembe a testalkatot, és a zsírmennyiség megoszlását.

Vitaminok

Szerves vegyületek, melyek táplálékkal jutnak a szervezetünkbe, és annak normális működéséhez fontosak. Csak kis mennyiség (µg, mg) szükséges belőlük. Hiányuk vagy túladagolásuk egyaránt betegséget okoz. Felosztásuk oldódásuk alapján (vízben és zsírban oldódók) történik.